Tetsuya Ishida – 集産主義

Tetsuya Ishida – 集産主義

A Japán társadalom sokak számára ismeretlen, keservesebbik részéről beszélnek művei.

Általában amikor Japán szóba kerül, akkor először olyan dolgok jutnak eszünkbe mint például az anime, origami, sushi, harcművészet, csúcstechnológia, vagy éppen az utóbbi évek egyik legnagyobb természeti katasztrófája, és még sorolhatnánk.
Azonban vannak olyan dolgok melyekről kevés szó esik, ezeket tárja elénk Ishida festészete.
Témáiban főként a japán társadalom sajátosságait boncolgatja, melyeket maga is megélt, észrevett a létezése alatt.  Az alkotásokban megjelenik az egyéni érdekek háttérbe szorulása, a szorongás, elidegenedés, szégyenérzet, magány, a súlyos kiszolgáltatottság és a mozgástér elvesztése, a technológia rohanó fejlődése, szembesítve minket a japán társadalom életének egy sötétebbik oldalával, és annak hatásaival.

A kemény oktatási rendszerben igyekeznek egyformára nevelni a diákokat, a beilleszkedésre nevelik őket, a csapatszellem a lényeg. Nem szabad kilógni a sorból, ahogy mondani szokták: „A kiálló szöget be kell verni”, ez többnyire egész életük végéig kíséri őket. Ez olyan nagy teher, hogy sok fiatal a lelki összeroppanásában hónapokra vagy akár évekre is a szobájába zárkózik, kivonva magukat a társadalomból. Ők az úgynevezett hikikomorik, 320.000 esetre becsülik a számukat. További súlyosbító körülmény, hogy néha maguk a szülők se tesznek ellene semmit, mert nem tudják kezelni a helyzetet, szégyenükben inkább titkolják a környezetükben. A hikikomori egyik további okozójának a diákok közti súlyos kegyetlenkedést, terrorizálást tartják, aminek ott már egyfajta hagyománya van, mert ugye vagy beverik a kiálló szöget, vagy kihúzzák.
Ezen kívül vannak akik nem kívánnak szüleik generációjának sorsára jutni, és nem értenek egyet az ő értékrendjükkel, se a jelen társadalom irányaival. Egyszerűen nem vesznek részt az oktatásban és a munkában, őket NEET-eknek nevezik.
További nem elhanyagolható tény, hogy Japánban évente átlagosan 30ezer ember követ el öngyilkosságot.
A fenti esetek meghatározása nem ilyen egyszerűen általánosítható, csupán példaként említem mint következményeket, jelenségeket.


Tetsuya Ishida 2005-ben 31 évesen tragikus körülmények közt meghalt, maga mögött hagyva több mint 180 művet, melyek még hosszú ideig mesélnek a nyugat emberének.
Kevés itt a hely, hogy részletesen belemenjünk a szociológiai, történelmi témákba, ennyi éppen elég egy kis rávezetőnek. Többek közt azért érdemes a témában kutakodni, mert vannak dolgok melyeket elsőre nehéz megérteni, kb. mint a címben szereplő jeleket (amúgy kollektivizmus), főleg ha a saját kultúránkhoz hasonlítgatjuk. Ez nem járhat ilyen egyszerű, gyors ítélkezéssel, beskatulyázással. Aki úgy gondolja hogy szeretne egy kicsit mélyebben belemenni a témába, ajánlom neki az alábbbi oldalakat/cikkeket egyfajta kiindulópontnak, melyekben picit bővebben lehet ismerkedni a fentebb említett témákkal:
Invidualizmus-kollektivizmus
A kiálló szöget be kell verni
A hikikomori jelenség
Japánfelderítő.hu

További alkotások: tetsuyaishida.jp

Tetszett a bejegyzés? Ne maradj le a következőről se:

Hozzászólás: